a Kreatív Homokozó csapatához, vagyis feliratkoztam a Hírlevelükre. Azóta már kettőt is kaptam, mindegyik megmozgatta a fantáziámat, de az első különösen :-) Abban ugyanis a pulcsifilc készítéséről esett szó.
Mióta elolvastam terveztem, hogy el is megye beszerző körútra. Pénteken hazafelé aztán be is ugrottam egy turkálós boltba és legnagyobb meglepetésemre, pont a kedvenc színeimben- ZÖLD, narancs és bordó - pompázott az a három pulcsi, amit találtam. Persze, hogy nem tudtam választani közülük, így megvettem mindegyiket. Alig vártam, hogy hazaérjek és már be is raktam őket a mosógépbe - a Kreatív Homokozós lányok utasításait követve. Nagyon nehéz volt kivárni azt a másfél órát, mire végzett a gép. Az eredmény szerintem tökéletes lett, nagyon örülök neki! Fejben már meg is varrtam belőle azt, amit elterveztem:-)
Szerintetek vajon mi lesz belőle ?? :-))
A pulcsikat lefényképeztem mosás előtt és utána is. Utána jutott eszembe, hogy milyen jó, hogy a Bence kockás takaróján fotóztam, így látszik, hogy mennyivel lett kisebb a három pulcsi a mosás után!
Előtte:
és a pulcsik a filcesítés után:
A szürkés színű nagyon durván összement! Na, majd várom a produktumot!! :)
VálaszTörlésAz a szürkének látszó az egy szép zöld, sajnos nem adja vissza a színeket a fotó. És tényleg eléggé összezsugorodott, eszembe is mikor megláttam, hogy biztos szívbajt kaptam volna, ha egy saját pulcsim ment volna így össze :-)
VálaszTörlésIlyet már én is csináltam, sajnos nem szándékosan :-( A férjem kedvenc gyapjú pulóvere keveredett be a mosógépbe:-((
VálaszTörlésA kutya miatt nagyon sajnállak. De egy vigasztaljon, hogy a vizslák nagyon érzékenyek lelkileg. Ha őt kitették, akkor valószínű azt a sérülést soha nem fogja tudni feldolgozni és később komoly problémák is felmerülhettek volna. Ez így volt megírva.... majd jön az "igazi"!!!!
Hűha, gondolom elég rossz érzés lehetett megpillantani a végeredményt! A hétvégén én is majdnem így jártam a kedvenc pulcsimmal, bekerült a 40 fokos mosásba, egy picit összement, de szerencsére azért még hordható!
TörlésHát igen, én is ezzel vígasztaltam magam, főleg azok után, hogy az előző kutyusunk, aki vizsla keverék volt pont egy idegrendszeri sérüléssel került hozzánk pár hetesen (ez csak utólag derült ki). Kezdetben reménykedtünk,hogy majd megváltozik,de soha nem nőtte ki. Sajnos emiatt nagyon távolságtartó, félénk, nem az az igazi simogatható, barátságos kutya volt. Senkit nem bántott, de évekig alig tudtuk még megfogni is. Ezért már nagyon vágyom egy "igazi" kutyára.
Már találtunk egy kölyköt, szombaton megyünk érte, remélem ezúttal szerencsénk lesz :-)