Hajrá Barcelona...

Na nem mindha olyan nagy focirajongó lennék, de azért akad egypár a környezetemben.

Már tavaly karácsonyra mindhárom fiamnak varrtam babzsákfotelt, amiket azóta is örömmel használunk, nem csak ők, hanem én is nagyon szeretem. Nagyon kényelmesen lehet olvasgatni benne.

A most elkészült "szurkolós" fotelt egy ismerősöm fiának varrtam, egy nagy Barcelona rajongónak természetesen Barca színekből.

Sunbonett Sue

Nagyon megörültem, mikor egy kedves ismerősöm megkért, hogy varrjak valami kislányos dolgot,
valami rózsíszínűt. A három fiam mellett erre mostanában nemigen került sor. Az eredmény egy Sunbonettes párnahuzat lett, nekem nagyon tetszik. Aztán mégis kellett neki még valami fiús is, így született meg a zsebes tároló is.

Megint lila

Gondoltam kipróbálom egypár táskába való apróság megvarrását, és megint egy szép lila anyag került a kezembe. Szerintem jó lett a végeredmény, annak ellenére tetszik, hogy eddig a lila nemigen tartozott a kedvenc színeim közé.

Tegnap szabadságom voltam, elég sok szabim felgyülemlett a GYED/GYES alatt, próbálom egyesével lassan kivenni. Így végre volt egy napom, amikor háborítatlanul varrhattam egy gyors ebédfőzés után és bölcsibe menés előtt. Bár reggel a Boldizsár felébredt és közölte, hogy ő beteg és nem megy bölcsibe. Biztosan megérzett valamit :-) Végre sikerült befejeznem a neszeszert, amit Colette varrónapján elkezdtem, valamint nekiálltam két babás dolognak (párna és zsebes tároló), majd ha készen lesz, felteszem a fotókat.

Határtalanul

Vasárnap felmentünk Pestre a Várba megnézni a Határtalanul kiállítást. Ez volt az első alkalom, hogy láttam, nagyon szép munkákat állítottak ki. Próbáltam minél több fotót készíteni, mivel nem nagyon volt időm hoszabb ideig tanulmányozni a képeket, mert pici fiam is velünk volt, igaz addig a férjem azért figyelt rá.

A sok kép közül a kedvencem ez a kép, nagyon tetszik, hogy a térbeli hatást a tűzéssel alakították ki rajta:

Lila táska

Úgy érzem, nem leszek olyan szorgalmas blogíró. Legalábbis úgy tűnik most. Bár ez a hét elég zsúfolt számunkra, mert Bence fiam most nyolcadikos, a héten vannak a nyitott kapuk a középiskolákban, így megvan a délutáni elfoglaltságunk. Persze azért nem visszük túlzásba az iskolalátogatásokat. Nagyon nehéz eldönteni, hogy mi legyen, hogyan tovább. Vajon sikerül-e jól dönteni?

Pár hete varrtam magamnak egy őszi táskát, ami azóta is a kedvencemmé vált.

A napokban pedig elkélszült egy lila táska is, ami ugyanazzal a ferdapántos technikával készült.

A képek sajnos nem igazán adják vissza a színeket, de azért szerintem így is látható a lényeg.

Már nagyon várom a hétvégét. Most már biztos, hogy vasárnap felmegyek megnézni a Céh Határtalanul kiállítását. Majd jövök az élménybeszámolóval.

Első bejegyzés

Minden kezdet nehéz... Már hónapok óta tervezem, hogy végre írok a blogomba, de valahogy eddig nem jött össze. Pedig amikor elkészültem egy-egy újabb "alkotással", mindig eszembe jutott, hogy már erről is írhattam volna.

Úgy érzem, Colette barátság takarója pont jó lesz első lépésnek, így most virtuálisan is bekapcsolódok a "körbe". Íme itt az elkészült blokk, amit még a napokban szeretnék eljuttatni neki:

Valamint egy hétvégén elkészült őszi kép:

És még egy őszi csendélet a nappalimból:

(A kép beszerkesztését még gyakorolnom kell azt hiszem :-))