Elkészült hát végre!

Mikor pár héttel ezelőtt összevarrtam a blokkokat,nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig itt fog pihenni félig készen a nappaliban, arra várva, hogy kézzel befejezzem a szélét. Sajnos nagyon sok határidős varrnivalóm akadt közben, de tegnap végre sort keritettem rá, nehogy kicsússzak a határidőből :-)
Sajnos nem lett valami jó a fotó, mert este van,de azért talán látszik.

Közben próbáltam a tűzést is gyakorolni, szinte minden blokkot más mintával tűztem. 

Nem tudom ma mi volt a T-online-os levelezőrendszerrel, de nem tudtam a leveleimhez hozzáférni, igy Mónikának is csak holnap tudom elküldeni. Remélem akkor sikerül majd!

Adventi barkácsolás az oviban

Múlt héten, csütörtökön az oviban voltam adventi barkácsoláson Vittem magammal pár félkész apróságot: szaloncukrot, kis csengőket, fenyőfákat. Ezeket fejeztük be a lelkes anyukákkal és óvónénikkel, valamint még tobozangyalka, adventi dísz és csodás illatű méhviasz díszek  is készültek. Alkotás közben finom mézes gyümölcsteát kortyolgathattunk.

Nagy örömömre kicsit hódolhattam a virágkötő szenvedélyemnek is, ami mostanában a varrás miatt egy kicsit háttérbe szorult. Az óvó nénik szekrénye mélyén lapult egypár dísz, ami arra várt, hogy valaki egyszer majd kidiszítse öket :-))

Varrjunk együtt..

Mónikával, vagyis a Hopi-Patch közös varrás.
Amikor elérkeztünk a 25. blokkhoz, vagyis Mónika megírta, hogy itt a vége, nem goldoltam volna, hogy sikerül belátható időn belül összehozni a blokkokat. Akkor ugyanis a 7. blokknál jártam. Addig varrtam szorgalmasan, aztán valahogy mindig háttérbe szorította valami "fontosabb" varrnivaló. De eldöntöttem, hogy akkoris megcsinálom. Nekiálltam gőzerővel blokkokat varrni. Nem mondom, hogy közben nem forult meg a fejemben, hogy mégse csinálom, mert akadt közötte egy-két nem kedvenc. Persze azt az elején nem gondoltam volna, hogy pont a keltát fogom újravarrni, dehát az első - életem első példánya - annyira rondára sikeredett, és színben sem passzolt, hogy újra kellett varrnom. Közben megtetszett, kiredült, hogy mégse olyan nehéz ez! Az utolsó, a "joker" blokkon sokat gondolkodtam, aztán egyszer csak rakodás közben a  kezembe akadt egy kb. másfél éve varrt "majd valamire jó lesz, nagyon tetszik, megvarrom" redwork blokk zöld változatban. Nagyon megörültem neki, már ennyivel közelebb voltam a végéhez!
Így tegnap végül összeállt a fedlap, ami ugye még közel sincs kész, a neheze, a tűzés még hátravan.
Azt hiszem, most mindenképpen folytatnom kell, amíg tart a lendület, hiába tűnik még olyan messzinek a határidő, december 19-e :-))

A fedlap mérete kb. 170 x 170 cm:

A kedvenc blokkom, a katedrálablak, nagyon szerettem varrni:

                                  Az újravarrt keltám:

A megtalált "joker" blokk :

Nagyon szeretem varrni a kunyhómintát is:

A vihar a tengeren blokkot is nagyon szerettem:

Márton napi libák...

készültek a hétvégén. Bár már csak egy szomorkodik otthon, mert egyet elvittünk belőle is az oviba, ahol Liba-hetet tartanak :-))

Itt a szabásmintája:

,

Varrjatok ti is tökpárnát !

Vagy tököt. Ugyanis párnának készült, a méretei alapján megfelelne e célnak, de eddig mindenki sajnált ráülni :-)) Varrtam egyet az oviba, egyet pedig magunknak.

itt a szabásmintája:

Nemrég készült ez a kutyusos párna is az öcsém kisfiának névnapjára.

Spiral bargello

A múltkori, kissé nagyra sikeredett bargello után gondoltam varrok egy kicsit kisebbet, ami jó lesz asztalterőnek. Olyan jól sikerült lekicsinyítenem, hogy sajnos elég kicsi lett, az asztalomhoz képest (70 x 35 cm).
Persze lehet, hogy egyszer majd valakinek az asztalára pont passzolni fog, remélem...

Crazy szoknyám :-)

Viszonylag gyorsan, két nap alatt elkészült a crazy szoknyám. Mióta megvettem az anyagokat, nagyon izgatta a fantáziámat, hogy milyen lesz. Nekem nagyon tetszik. Aztán majd kiderül, hogy hogy bírja a strapát :-)
Ilyen az eleje:

                                                                          és ilyen az hátulja ...


Felirat hozzáadása



Jegyzetfüzetek...

Timi és Melinda óvónéninek a tanévkezdéshez :-)

Mostanában szinte minden este barkácsolunk valamit a Boldival. Tegnapelőtt őszi gipszfigurákat öntöttünk, sajnos lassan szárad, még nem tudta kifesteni őket. Tegnap a gyurmából alma és almafa készült. Szegény fa alig bírta el a nagy termést :-)

Alkotás közben...

Ezüstvölgy 2012

Újra itthon. Lassan kezdek visszarázódni a "normális" kerékvágásba.
Nem könnyű, hisz csodálatos 5 napot töltöttünk el a tatabányai lányok jóvoltából a 18. európai Patchwork találkozón , Franciaországban. A négy kis falucska - Sainte-Marie-Aux-Mines, Sainte-Croix-Aux-Mines, Rombach-le-Franc és Liépvre - gyönyörű helyen fekszik, hegyekkel körülvéve. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, hisz csak néha csöpörgött az eső, a programjainkat igazából nem zavarta.

Az utazás aránylag gyorsan eltelt, bár a buszon alvás nem ment igazán. Varrni viszont  tudtunk, páran ki is használtuk a lehetőséget. Kaptunk apróbb feladatokat is a tatabányai lányoktól, de készültem is, magammal vittem a redwork-ös képem hímzéseit, így azokat hímezgettem.
A csoportunk - Galagonya Tanoda - májusi varrósnapjára felvettem a matyó mellényemet. Ez adta az ötletet Andinak - a Foltvarázslók vezetőjének - hogy szeptemberben Ezüstvölgyben a magyar "küldöttség" minden tagja viseljen valamilyen magyaros hímzést. Nagyon szép táskák, mellények, nadrágok, kitűzők készültek.
Első nap a buszraszállás előtt ezt meg is örökítettük :-)

Nagyon sok szép munkát láttunk a 21 kiállítóhelyen, minden napra jutott bőségesen látnivaló, nekem talán a hagyományos quiltek tetszettek a legjobban, de érdekes volt elgondolkodni a pályamunkákon is, hiszen első ránézésre nem mindegyik tükrözte a címet : Múlt, jelen és jövő
A kiállított munkákat a képtáramban nézhetitek meg itt.
A napot mindig az Expoval zártuk, közel 150 standon csodálhattuk meg a foltvarráshoz szükséges kellékeket, újságokat, újdonságokat.

Nagyon tetszett az amisok mindennapjait bemutató kicsi kiállítás, valamint az egyszerű, egyszínű anyagokból varrt munkáik. Az elutazás előtt többen kérdezték tőlem, hogy miért pont itt rendezik meg ezt a találkozót, erre nem tudtam igazán a választ. Ott sem derült ki, aztán itthon a kiadványokat lapozgatva találtam meg.
Az amishok csoportjai a baptisták vándorlásai során a reformáció idején jöttek létre.
A 17. században St. Marie aux Mines-ben nagy számű menekült telepedett le, ez között voltak református hugenották és baptisták is. A két csoport együtt tartotta az istentiszteleteket.
1693-ban egy Jakob Ammann nevű svájci prédikátor hatására jöttek létre az amish csoportok Ezüstvölgyben. A francia forradalom idején (1789) aztán innen vándoroltak ki az "Új Világba" , Franciaország más részeire, Európába és Észak-Amerikába. Az Amerikában ma is élő amishok gyökerei Elzászba nyúlnak vissza.  Távol a környező világtól egyszerű, önellátó életet élnek. A család áll a központban, segítőkészségükről híresek. A Patchwork takarók varrása az amish nők közösségi munkája, közben kicserélik ötleteiket, gondolataikat. A kész takarók általában esküvői ajándékok vagy adományként szolgálnak.

Kirándultunk Colmarban, a kis mesevárosban. Csak kapkodtuk a fejünket a csodálatos épületek, virágok láttán. Nem mellékesen a szabadságszobor tövében is készültek fotók, bár a tervezett közös varrás elmaradt, ugyanis a körforgalomban álló szobrot elvileg tilos gyalogosan megközelíteni.

Összességében nagyon élveztem ezt az öt "tömény patchwork"-ös napot, azt hiszem (vagyis remélem), hogy nem először jártam ott :-))

Útra készen...

Ezüstvölgybe :-)) Már nagyon várom. Remélem nem fog csalódást okozni és sok-sok élménnyel jövünk haza. Mindenesetre az előkészületek megtörténtek, a magyaros kollekcióm elkészült.
Nagynéném több évtizedes, de ismét  divatossá vált mellénye stílusát követve fekete alapra hímeztem a matyó mintát. Nem mondom, hogy könnyű volt, az első öltések nem akartak olyan szépre sikerülni, mint szerettem volna, de aztán belejöttem. Még félig van csak készen a kollekció következő darabja, a papucs, lehet, hogy az éjszakai indulásig még sikerül befejeznem.

Kicsi a világ..

vagyis inkább nagy, szinte már minden helyet átsző a foltvarrók világa :-)
Az elmúlt két hetet a Balatonon töltöttük, mit ne mondjak , eléggé nehezemre esett tegnap bejönni a munkahelyre. Főleg úgy, hogy a férjem még lenn maradt egy hétig. De biztosan gyorsan eltelik ez a pár nap és újra péntek lesz és mehetünk le újra :-)
A két hét eleje pihenéssel, kirándulással telt, a második fele inkább munkával. Felcsaptam festőnek, festettem faházat, zsalugátert, a szoba falát. Közben persze pihenésképpen varrogattam is, vittem magammal többféle varrnivalót, az elmaradt Hopi-blokkok kézzel varrható példányait, karácsonyi redworkot és persze matyó hímzést, mert teljes gőzzel készülök Ezüstvölgyre, ahol egy busznyi magyar "magyaros" dolgokat fog viselni. A táskám hímzett része elkészült, már "csak" a táskát kell megvarrni.

A szabadság első napjaiban- amikor még nem volt igazi strandidő - elmentünk a veszprémi állatkertbe. Nagyon sokat változott az elmúlt években pozitív értelemben. Kb. 10 éve jártam ott a fiúkkal, hát akkor elég lehangoló volt a szűk ketrecekbe zárt állatok látványa. Mára már igazi nagy parkká nőtte ki magát,Mára már igazi nagy parkká nőtte ki magát az állatkert, a területe is kibővült, érdemes meglátogatni. Erről fotókat sajnos nem tudok mutatni, mert férjem azon a héten ismét elment meghódítani a hegyeket, a Dolomitokban másztak meg egy-kettőt és elvitte a gépet.

Másnap, amikor mi a Csobánc tetején gyönyörködtünk a tájban és ettük a megérdemelt "csúcscsokit", ahogy ugye apa is szokta a hegyen, felhívtam és ők pont ugyanezt tették, de a Matterhorn tetején :-)

Megnéztük a Szentbékkálla határában húzódó kőtengert is, hát valami csodálatos!

Elvonatoztunk Badacsonyba egy kis borkóstolóra a Németh pincébe, nagyon finom fehérborokat ittunk.

Aztán már csak a strandolás maradt hátra minden nap, nameg kikapcsolódásképpen egy kis házfelújítás.

Egyik nap a strandon a férjem vett észre két plakátot, mindkettő foltvarró kiállítás megtekintésére invitált.
Egyikről, a szentbékkállairól lemaradtunk, de az aug. 3-án pénteken délutáni kiállítás megnyitóra Kővágóörsön már elmentünk. A helyi faluházban a szentendrei foltműhely munkáiból nyílt kiállítás, amit Dolányi Anna nyitott meg.

Nagy élmény volt a családias hangulatú megnyitó. Az ott készült fotókat megnézhetitek a képtáramban. Mint kiderült, Kővágóörsön is működik egy foltvarró csoport , nekik is pont kiállításuk volt a szomszédos Balatonszepezden. Oda már sajnos nem tudtunk átmenni.

Tatabánya

Végre eljutottam odáig, hogy az elmúlt hétvégéról írjak pár sort. Gondoltam, hogy most is úgy lesz, mint mindig szokott lenni, hogy a táborból hazaérve rámzúdulnak egyéb itthoni dolgok, pedig milyen jó lenne ilyenkor olyan tempóban folytatni a varrást, ahogy azon a három napon tettük!
Idén is nagyon jól éreztem magam Tatabányán, a lányok sok-sok ötlettel készültem. Úgy döntöttem, hogy ezeket az ötleteket elraktározom magamnak későbbre és a táskavarrásra koncentrálok. Így készült el három táska és egy neszeszer (amit még nem fényképeztem le).
Az első, a darázsolt felsőrésszel. Elég pepecselős , de megéri a fáradságot :-)

A másodikat mikor megláttam, tudtam, hogy meg kell varrnom anyukámnak születésnapjára.

Azóta az elmúlt napokban született egy 'nagytestvére' is, mert amikor egyik ismerősöm meglátta, azt mondta, hogy neki ilyen kell, csak nagyobb méretben.

A kicsi válltáska azt hiszem az enyém lesz. Egyik ruhám aljából varrtam :-)

Azért varrtam egy kis gyors foltmunkát is a maradék anyagaimból. Úgyis szükségem van takarókra.
Azóta már kiegészítettem széltében és hosszában is egy-két sorral, már "csak" tűzni kellene.