2012. szeptember 19., szerda

Ezüstvölgy 2012


Újra itthon. Lassan kezdek visszarázódni a "normális" kerékvágásba.
Nem könnyű, hisz csodálatos 5 napot töltöttünk el a tatabányai lányok jóvoltából a 18. európai Patchwork találkozón , Franciaországban. A négy kis falucska - Sainte-Marie-Aux-Mines, Sainte-Croix-Aux-Mines, Rombach-le-Franc és Liépvre - gyönyörű helyen fekszik, hegyekkel körülvéve. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, hisz csak néha csöpörgött az eső, a programjainkat igazából nem zavarta.

Az utazás aránylag gyorsan eltelt, bár a buszon alvás nem ment igazán. Varrni viszont  tudtunk, páran ki is használtuk a lehetőséget. Kaptunk apróbb feladatokat is a tatabányai lányoktól, de készültem is, magammal vittem a redwork-ös képem hímzéseit, így azokat hímezgettem.
A csoportunk - Galagonya Tanoda - májusi varrósnapjára felvettem a matyó mellényemet. Ez adta az ötletet Andinak - a Foltvarázslók vezetőjének - hogy szeptemberben Ezüstvölgyben a magyar "küldöttség" minden tagja viseljen valamilyen magyaros hímzést. Nagyon szép táskák, mellények, nadrágok, kitűzők készültek.
Első nap a buszraszállás előtt ezt meg is örökítettük :-)


Nagyon sok szép munkát láttunk a 21 kiállítóhelyen, minden napra jutott bőségesen látnivaló, nekem talán a hagyományos quiltek tetszettek a legjobban, de érdekes volt elgondolkodni a pályamunkákon is, hiszen első ránézésre nem mindegyik tükrözte a címet : Múlt, jelen és jövő
A kiállított munkákat a képtáramban nézhetitek meg itt.
A napot mindig az Expoval zártuk, közel 150 standon csodálhattuk meg a foltvarráshoz szükséges kellékeket, újságokat, újdonságokat.

Nagyon tetszett az amisok mindennapjait bemutató kicsi kiállítás, valamint az egyszerű, egyszínű anyagokból varrt munkáik. Az elutazás előtt többen kérdezték tőlem, hogy miért pont itt rendezik meg ezt a találkozót, erre nem tudtam igazán a választ. Ott sem derült ki, aztán itthon a kiadványokat lapozgatva találtam meg.
Az amishok csoportjai a baptisták vándorlásai során a reformáció idején jöttek létre.
A 17. században St. Marie aux Mines-ben nagy számű menekült telepedett le, ez között voltak református hugenották és baptisták is. A két csoport együtt tartotta az istentiszteleteket.
1693-ban egy Jakob Ammann nevű svájci prédikátor hatására jöttek létre az amish csoportok Ezüstvölgyben. A francia forradalom idején (1789) aztán innen vándoroltak ki az "Új Világba" , Franciaország más részeire, Európába és Észak-Amerikába. Az Amerikában ma is élő amishok gyökerei Elzászba nyúlnak vissza.  Távol a környező világtól egyszerű, önellátó életet élnek. A család áll a központban, segítőkészségükről híresek. A Patchwork takarók varrása az amish nők közösségi munkája, közben kicserélik ötleteiket, gondolataikat. A kész takarók általában esküvői ajándékok vagy adományként szolgálnak.

Kirándultunk Colmarban, a kis mesevárosban. Csak kapkodtuk a fejünket a csodálatos épületek, virágok láttán. Nem mellékesen a szabadságszobor tövében is készültek fotók, bár a tervezett közös varrás elmaradt, ugyanis a körforgalomban álló szobrot elvileg tilos gyalogosan megközelíteni.

Összességében nagyon élveztem ezt az öt "tömény patchwork"-ös napot, azt hiszem (vagyis remélem), hogy nem először jártam ott :-))

4 megjegyzés:

  1. Ismét tanultam valami újat, köszi Márti! És valóban jó volt együtt! :D

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a bőséges beszámolót!
    Gyönyörű helyeken jártatok legalább egyszer én is el szeretnék menni ,remélem sikerül.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szívesen! Jó volt visszaemlékezni rá! Egyszer tényleg mindenkinek látni kellene :-)

    VálaszTörlés