Varrjunk együtt..

Mónikával, vagyis a Hopi-Patch közös varrás.
Amikor elérkeztünk a 25. blokkhoz, vagyis Mónika megírta, hogy itt a vége, nem goldoltam volna, hogy sikerül belátható időn belül összehozni a blokkokat. Akkor ugyanis a 7. blokknál jártam. Addig varrtam szorgalmasan, aztán valahogy mindig háttérbe szorította valami "fontosabb" varrnivaló. De eldöntöttem, hogy akkoris megcsinálom. Nekiálltam gőzerővel blokkokat varrni. Nem mondom, hogy közben nem forult meg a fejemben, hogy mégse csinálom, mert akadt közötte egy-két nem kedvenc. Persze azt az elején nem gondoltam volna, hogy pont a keltát fogom újravarrni, dehát az első - életem első példánya - annyira rondára sikeredett, és színben sem passzolt, hogy újra kellett varrnom. Közben megtetszett, kiredült, hogy mégse olyan nehéz ez! Az utolsó, a "joker" blokkon sokat gondolkodtam, aztán egyszer csak rakodás közben a  kezembe akadt egy kb. másfél éve varrt "majd valamire jó lesz, nagyon tetszik, megvarrom" redwork blokk zöld változatban. Nagyon megörültem neki, már ennyivel közelebb voltam a végéhez!
Így tegnap végül összeállt a fedlap, ami ugye még közel sincs kész, a neheze, a tűzés még hátravan.
Azt hiszem, most mindenképpen folytatnom kell, amíg tart a lendület, hiába tűnik még olyan messzinek a határidő, december 19-e :-))

A fedlap mérete kb. 170 x 170 cm:

A kedvenc blokkom, a katedrálablak, nagyon szerettem varrni:

                                  Az újravarrt keltám:

A megtalált "joker" blokk :

Nagyon szeretem varrni a kunyhómintát is:

A vihar a tengeren blokkot is nagyon szerettem:

Márton napi libák...

készültek a hétvégén. Bár már csak egy szomorkodik otthon, mert egyet elvittünk belőle is az oviba, ahol Liba-hetet tartanak :-))

Itt a szabásmintája:

,

Varrjatok ti is tökpárnát !

Vagy tököt. Ugyanis párnának készült, a méretei alapján megfelelne e célnak, de eddig mindenki sajnált ráülni :-)) Varrtam egyet az oviba, egyet pedig magunknak.

itt a szabásmintája:

Nemrég készült ez a kutyusos párna is az öcsém kisfiának névnapjára.

Spiral bargello

A múltkori, kissé nagyra sikeredett bargello után gondoltam varrok egy kicsit kisebbet, ami jó lesz asztalterőnek. Olyan jól sikerült lekicsinyítenem, hogy sajnos elég kicsi lett, az asztalomhoz képest (70 x 35 cm).
Persze lehet, hogy egyszer majd valakinek az asztalára pont passzolni fog, remélem...

Crazy szoknyám :-)

Viszonylag gyorsan, két nap alatt elkészült a crazy szoknyám. Mióta megvettem az anyagokat, nagyon izgatta a fantáziámat, hogy milyen lesz. Nekem nagyon tetszik. Aztán majd kiderül, hogy hogy bírja a strapát :-)
Ilyen az eleje:

                                                                          és ilyen az hátulja ...


Felirat hozzáadása



Jegyzetfüzetek...

Timi és Melinda óvónéninek a tanévkezdéshez :-)

Mostanában szinte minden este barkácsolunk valamit a Boldival. Tegnapelőtt őszi gipszfigurákat öntöttünk, sajnos lassan szárad, még nem tudta kifesteni őket. Tegnap a gyurmából alma és almafa készült. Szegény fa alig bírta el a nagy termést :-)

Alkotás közben...

Ezüstvölgy 2012

Újra itthon. Lassan kezdek visszarázódni a "normális" kerékvágásba.
Nem könnyű, hisz csodálatos 5 napot töltöttünk el a tatabányai lányok jóvoltából a 18. európai Patchwork találkozón , Franciaországban. A négy kis falucska - Sainte-Marie-Aux-Mines, Sainte-Croix-Aux-Mines, Rombach-le-Franc és Liépvre - gyönyörű helyen fekszik, hegyekkel körülvéve. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, hisz csak néha csöpörgött az eső, a programjainkat igazából nem zavarta.

Az utazás aránylag gyorsan eltelt, bár a buszon alvás nem ment igazán. Varrni viszont  tudtunk, páran ki is használtuk a lehetőséget. Kaptunk apróbb feladatokat is a tatabányai lányoktól, de készültem is, magammal vittem a redwork-ös képem hímzéseit, így azokat hímezgettem.
A csoportunk - Galagonya Tanoda - májusi varrósnapjára felvettem a matyó mellényemet. Ez adta az ötletet Andinak - a Foltvarázslók vezetőjének - hogy szeptemberben Ezüstvölgyben a magyar "küldöttség" minden tagja viseljen valamilyen magyaros hímzést. Nagyon szép táskák, mellények, nadrágok, kitűzők készültek.
Első nap a buszraszállás előtt ezt meg is örökítettük :-)

Nagyon sok szép munkát láttunk a 21 kiállítóhelyen, minden napra jutott bőségesen látnivaló, nekem talán a hagyományos quiltek tetszettek a legjobban, de érdekes volt elgondolkodni a pályamunkákon is, hiszen első ránézésre nem mindegyik tükrözte a címet : Múlt, jelen és jövő
A kiállított munkákat a képtáramban nézhetitek meg itt.
A napot mindig az Expoval zártuk, közel 150 standon csodálhattuk meg a foltvarráshoz szükséges kellékeket, újságokat, újdonságokat.

Nagyon tetszett az amisok mindennapjait bemutató kicsi kiállítás, valamint az egyszerű, egyszínű anyagokból varrt munkáik. Az elutazás előtt többen kérdezték tőlem, hogy miért pont itt rendezik meg ezt a találkozót, erre nem tudtam igazán a választ. Ott sem derült ki, aztán itthon a kiadványokat lapozgatva találtam meg.
Az amishok csoportjai a baptisták vándorlásai során a reformáció idején jöttek létre.
A 17. században St. Marie aux Mines-ben nagy számű menekült telepedett le, ez között voltak református hugenották és baptisták is. A két csoport együtt tartotta az istentiszteleteket.
1693-ban egy Jakob Ammann nevű svájci prédikátor hatására jöttek létre az amish csoportok Ezüstvölgyben. A francia forradalom idején (1789) aztán innen vándoroltak ki az "Új Világba" , Franciaország más részeire, Európába és Észak-Amerikába. Az Amerikában ma is élő amishok gyökerei Elzászba nyúlnak vissza.  Távol a környező világtól egyszerű, önellátó életet élnek. A család áll a központban, segítőkészségükről híresek. A Patchwork takarók varrása az amish nők közösségi munkája, közben kicserélik ötleteiket, gondolataikat. A kész takarók általában esküvői ajándékok vagy adományként szolgálnak.

Kirándultunk Colmarban, a kis mesevárosban. Csak kapkodtuk a fejünket a csodálatos épületek, virágok láttán. Nem mellékesen a szabadságszobor tövében is készültek fotók, bár a tervezett közös varrás elmaradt, ugyanis a körforgalomban álló szobrot elvileg tilos gyalogosan megközelíteni.

Összességében nagyon élveztem ezt az öt "tömény patchwork"-ös napot, azt hiszem (vagyis remélem), hogy nem először jártam ott :-))