Férjecském megint meghódított egy 4000-es csúcsot az olasz-svájci határon,
legnagyobb gyermekem 10 napot Olaszországban töltött a zenekarral, én mentem ugye Tatabányára a táborba, a középsőm hétközben már kollégiumban van szinte mindig, mert már július 11 óta megkezdődtek az edzések . a pici pedig itthon maradt anyukámnál.
Így az egyetlen fényképezőgépen hármunknak kellett megosztozni, végülis a gép ment a hegyek közé apával.
Csak itthon tudtam képeket készíteni az alkotásaimról. Megint felejthetetlen hétvégét sikerült eltölteni a tatabányai lányokkal. Mint mindig - most is nagyon kitettek magunkért, hihetetlen sok varrnivalót összegyűjtöttek nekünk.
Pénteken zoknilényekkel indítottunk, már csak az egyiket tudtam lefotózni, a Boldi elrakta valahova a másikat.
Varrtunk egy nagyon praktikus lezippzározható táskát.
Ami annyira teszik, hohy azóta már kettőt is varrtam itthon. Egyet csak úgy, majd valakin ek jó lesz,
a másikat meg anyukám szülinapjára. Ebbe dolgoztam bele a szintén a táborban tanult szeminol-csíkokat.
Nagyon örült neki.
Aztán varrtunk egy "gyors táskát", amit rózsákkal diszítettem.
És két régi farmer felhasználásával készült ez a jópofa táska.
Kellemesen elfáradva jöttünk vasárnap haza, remélem jövőre ismét sikerül majd részt venni a táborban!
Miután hazajöttem, egy hétig ki se pakoltam a cuccaimat, itthon várt a rengeteg sárgabarack. Egy hétig főzőcskéztem először a sima sárgabarack, majd a szeder-sárgabarack és az alma-sárgabarack lekvárt. Mindegyik isteni lett :-)
Aztán hétvégén már nem bírtam tovább, elő kellette venni újra a varrógépet. Varrtam egy óriás strandtáskát.
Holnap megyünk a Balatonra, azt hiszem ebben a "szép" júliusi időben most ez a táska nem lesz sajnos felavatva a strandon :-(
Örülök, hogy rátaláltam a blogodra. Tatabányán mind a három táskád az első 5 helyezettben volt nálam. Nem tudtam, hogy hozzád tartozik ez a három! Micsoda véletlen!:) Nagyon klasszak lettek.( A párom szeptember közepén fogja megmászni a Mont Blanc-t.)
VálaszTörlés